Bár a mai pszichológusok Dr. Wilhelm Wundt professzort nem annyira elméleti munkássága, mint inkább alapítói mivolta és szervező munkája miatt tisztelik, az agyban lejátszódó kémiai reakciókról szóló elmélete lett az alapja annak a kutatásnak, mely végül a pszichiátria leghatékonyabb eszköztárát eredményezte – ez pedig a gyógyszerkutatás.

Ahogy azt – egy példát kiragadva – a The Journal of Neuropsichology (Neuropszichológiai közlöny) fogalmazta: „A depresszió minden fajtájára jellemző bizonyos kémiai anyagok hiányos jelenléte az agyban.” Ezzel a bejelentéssel új korszak kezdődött a pszichiátria történetében. A nyugtatók és antidepresszánsok széles skálája kínál megoldást jelenkorunk zaklatott életvitelével terhelt elménk legtöbb problémájára. Véget ért az ördögűzés, a fizikai kínzás, s véget ért a vaktában való kísérletezés.