· Az alapító: Dr. Wilhelm Wundt

A pszichológia atyjának Dr. Wilhelm Wundt –t tekinthetjük, aki 1897-ben létrehozta az első pszichológiai kutató laboratóriumot a Lipcsei egyetemen. Előadások az emberi és állati pszichológiáról című munkájában az elsők közt veti föl azt a gondolatot, hogy az ember gondolkodása és viselkedése tulajdonképpen az agyban lejátszódó kémiai reakciók összessége.

Bár Wundt sok követőre talált – köztük az orosz Anto Pavlovra is –, számos pszichológusnak a kémiai reakciók elmélete nem adott minden kérdésre választ.

· A pszichoanalízis

Az osztrák neurológus és pszichiáter, Sigmund Freud az 1890-es évek végén saját elméletet dolgozott ki, s ezt elnevezte pszichoanalízisnek. Ennek lényege, hogy az analitikus a páciens múltjáról, érzéseiről beszélgetve próbálja megtalálni az illető panaszainak rejtett okát. E rejtett okot pedig a tudatalattiban kereste.

Freudnak számos követője akadt, akik azonban tovább módosították az elméletet. Ilyen volt Carl Gustav Jung, akinek saját rendszere fő eleme a kollektív tudattalan volt. Ő úgy tartotta, hogy ebben a kollektív tudattalanban az emberiség közös történetéből adódó, úgy nevezett archetípusok találhatók.

Freud híres követői közé tartozik még Alfred Adler, az individuál-pszichológia megalkotója, és Heinz Harman is, az egopszichológia megalapítója.

· A Gestalt-pszichológia

A századelő másik jelentős pszichológiai irányzata a Gestalt-pszichológia volt, mely körülbelül 1920-tól 40-ig élte fénykorát. A „gestalt” szó jelentése az „egész”, amely több elemből összeállítva, együtt olyan tulajdonságokkal bír, melyekkel az egyes részek külön-külön nem rendelkeznek. A lelki életet nem alkotóelemeire bontva akarták tanulmányozni, hanem egy egységes egészként.

· A behaviorizmus

Még a világháborúkat megelőzően, 1913-ban jött létre a behaviorizmus (viselkedéselvűség) irányzata is. Ennek lényege az az elképzelés, miszerint a viselkedést ismétlődő kondicionálással befolyásolni lehet. Az irányzat egyik legkiemelkedőbb képviselője, B.F. Skinner kidolgozta az operáns kondicionálást, mely a jutalmazást használta módszerként a viselkedés befolyásolására.