A különböző pszichiátriai orvosi modellek között megjelentek olyanok is, melyek újra elővették azt a Hippokratészi gondolatot, miszerint az elme központja az agyban található.
Manfred Sakel úgy tartotta, hogy léteznek rossz agysejtek és egészséges agysejtek. Annak a módját kereste, ahogyan a rossz agysejteket működésképtelenné teheti. Így talált rá az inzulinra. Megfelelő mennyiségű inzulinnal epilepsziás rohamot hozott lére betegeinél a rossz agysejtek elpusztítása érdekében.
A magyar Meduna László, mivel azt figyelte meg, hogy epilepsziás betegeire nem jellemző a skizofrénia, illetve hogy a pszichiátriai pácienseinek nincs epilepsziájuk, arra a következtetésre jutott, hogy a két betegség nem létezhet egyszerre. Ezért a skizofréniásoknál metazollal hozott létre epilepsziás rohamokat, hogy ezzel szűntesse meg az elmebetegséget. 1938-ban pedig, olasz orvosok fölismerték az elektromosság agyszövetekre gyakorolt hatásának jelentőségét. Ekkor született meg az elektrokomvulzív terápia elődje, az elektrosokk, mely eljárást a súlyos mellékhatásai miatt a későbbiekben továbbfinomítottak.
Legutóbbi hozzászólások